Tisztelt Veteránosok!

A Mavamsz elnöksége 2009. januárban felkereste a Központi Okmányirodát az okmányukat vesztett járművek forgalomba helyezésének problémáival. Dr. Illés László főosztályvezető a beszélgetés során leszögezte, hogy részükről nyitottak a problémás ügyek megvitatására, azaz olyan ügyek megoldására, melyeknél nem lehet egymást folyamatosan követő szerződések sorával igazolni a tulajdonjogot. A nyitottság azt jelenti, hogy a konkrét történetet szeretnék hallani és abból megpróbálják kihámozni a jelentkező számára kedvező megoldást. Ezért csupán azt kérik, hogy neppereket, „meghatalmazottakat" lehetőség szerint ne küldjünk a nyakukra, hanem mi magunk tulajdonosok jelenjünk meg az okmányokkal és a valós történetet mondjuk el, mert, és itt jön a lényeg, a Polgári Törvénykönyv alapján van még néhány módja a tulajdonjog megszerzésének és amennyiben más jogcímen megállapítható a tulajdonjog megszerzése, úgy a maguk részéről nem zárkóznak el ezek vizsgálatától.

Újdonság volt tehát számunkra, hogy a 35/2000 Korm. rendelet 38.§-ában említett okmány, mely a jármű forgalomba helyezéséhez a tulajdonjog megszerzését kell igazolja, nem csak adásvételi szerződés lehet.

Tájékoztatásul tehát röviden ismertetem, hogy milyen okmányok jöhetnek szóba a jármű forgalomba helyezéséhez, melyek a tulajdonjogot igazolhatják, illetve, hogy a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv alapján milyen jogcímen lehet még tulajdonjogot szerezni.

Átruházás (Ptk. 117.§) - a legelterjedtebb jogcím, mely lehet adásvétel, ajándékozás és csere és az ennek megfelelő okirat.

Árverés (Ptk. 120.§). Manapság egyre gyakrabban látunk itthoni árveréseket is, de terjed az internetes árverési honlapok népszerűsége is. Az árverésen jármű tulajdonjogát tehát meg lehet szerezni és ennek igazolására az árverést szervező igazolása, valamint az árvereztető megbízása lehet a szükséges okirat az eset körülményeitől függően.

Elbirtoklás (Ptk. 121.§). A törvény szerint elbirtoklás útján az szerzi meg egy dolog tulajdonjogát, aki azt sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolta. Fontosak azonban a kritériumok:

Jogszerű megszerzés: bűncselekménnyel, erőszakos vagy alattomos módon szerzett dolgot nem lehet elbirtokolni

sajátkénti birtoklás, azaz amit megőrzésre vettem át, azon nem áll fenn a saját tulajdon tudata, de amire azt mondtam a tulajdonosnak, hogy munkadíj fejében a járművet megtartom, annál már igen,

10 évig álljon fenn ez az állapot, azaz a kezdő időpontot is bizonyítani kell tudni,

szakadatlanság: a törvényben felsorolt esetekben a birtoklás megszakad, pl. ha a tulajdonos rendelkezik a dologgal vagy elveszítem a dolgot és egy éven át nem szerzem vissza.

Aki tehát joggal abban a hiszemben van, hogy sajátja lett az illető jármű, ezt 10 éven át a birtokában tartja és ez a birtoklása nem szakadt meg, igényt tarthat a tulajdonjogának megállapítására.

Gazdátlan javak elsajátítása (Ptk. 127.§) Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet - mondja a törvény. Vigyázat! Ez csak olyan dolgokra alkalmazható, melyeknek nem is volt tulajdonosa vagy a tulajdonjoggal felhagyott (szeméttelepre vitte vagy máshol elhagyta). Hatósági jelzéssel ellátott jármű esetén azonban a „nem is volt tulajdonosa" kategória persze kizárt.

Találás (Ptk. 129.§)

A „gazdátlan javak elsajátításától" ez abban különbözik, hogy itt olyan dolgokról szól a szabály, melyeknek van tulajdonosa, csak az kiesett a dolog birtokából, vagyis a dolgot elvesztették vagy elrejtették. Közforgalmú szállítási vagy közlekedési eszközön, a közönség számára nyitva álló hivatali irodában talált dolgon nem lehet tulajdonjogot szerezni. Nagyobb értékű tárgyat, melyet mások elrejtettek, köteles a találó az államnak felajánlani, és csak ha az állam nem tart rá igényt, akkor lehet megszerezni annak tulajdonjogát. Muzeális vagy műemléki jellegű tárgy tulajdonjoga az államot illeti.

Amennyiben a találó eleget tesz a jogszabályban írt kötelezettségének, hogy a tulajdonos az elvesztett tárgyat visszakaphassa, és a tulajdonos a találástól egy éven át nem jelentkezik, úgy a találó megszerzi a tulajdonjogot. A jegyzők talált tárgyakkal kapcsolatos feladatait korábban egy 1960-as kormányrendelet szabályozta részletesen, ma csupán néhány utaló szabályok vannak, így pl. a rendőr is a jegyzőhöz köteles beszolgáltatni a talált dolgot. Tekintve, hogy a jogban hivatalosan ismeretlen „hagyomány" alapján a jegyzők ismerik ezt az eljárást és semmi nem is tiltja számukra a közreműködést a találás során, ezért bátran fordulhatunk a helyi jegyzőhöz, mert neki a talált dolgot meg kell hirdetni és ő ad arról is igazolást, hogy a tulajdonos nem jelentkezett. Azonban ez az eljárás nagyobb értékű dolgokra nem vonatkozik, persze ennek fogalmát a törvény nem határozza meg. Viszonyítással megközelítve a kérdést nyugodtan helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy egy rozsdás hiányos roncs okmányok nélkül nyugodtan tekinthető csekély értékűnek ahhoz képest, amit ugyanez a tárgy restaurálás után forgalomképes hiánytalan állapotban járműként képvisel.

Ha nagyobb értékű dologért nem jelentkezik a tulajdonos, akkor is értékesíteni kell az illető tárgyat, tehát a találó így árverésen szerezhet tulajdonjogot.

Létezik továbbá a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és ennek végrehajtására egy 241/2001 (XII.10) Kormányrendelet, mely a helyi önkormányzat illetve jegyző feladatává teszi a közterületen elhagyott szilárd hulladék tulajdonosának felkutatását és kötelezését a hulladék kezelésére. Eszerint a környezetvédelmi hatóság vagy a jegyző szintén megállapítja a tulajdonjogot, mely főszabályként annak az ingatlannak a tulajdonosát terheli (vagy illeti), melynek területén vagy amely előtt az illető „hulladék" fekszik.

Végül szólnunk kell a Polgári Törvénykönyv egy külön fejezetéről, az öröklési jogról.

Öröklés címén akár végrendelet, akár - végrendelet híján - törvényes öröklés jogcímén lehet tulajdonjogot szerezni. Ha tehát a veterán jármű tulajdonosa elhalálozik akkor örökösei tulajdonjogot szereznek a járművön. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a jármű létezését bejelentsük a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának hagyatéki előadójánál. Közjegyzői hagyatéki eljárás ugyanis hivatalból csak akkor indul, ha ingatlan van a hagyatékban vagy kiskorú érdekelt van a lehetséges örökösök között. Bejelentés nélkül nem szereznek tudomást a járműről. Amennyiben a közjegyzői hagyatéki eljárás lezárult, akkor sem kell apátiába esnünk, mert a fonalat bármikor újra fel lehet venni. Erre szolgál az ún. pót-hagyatéki eljárás, amikor az eredetileg már befejeződött hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnél bejelentést lehet tenni az utólag előkerült hagyatéki tárgyról és erre nézve is kiad egy kiegészítő hagyatékátadó végzést a közjegyző, melyben megállapítja a tulajdonjog átszállását az örökösre. Az örökös pedig már jogszerűen eladhatja a járművet, még ha annak eredeti iratai már nincsenek is meg.

A fent felsorolt tulajdonjog szerzési módok minősítése körültekintést igénylő feladat, mert a tulajdonjoggal történő manipulációk egy határon túl már a Bűntető Törvénykönyv bizonyos rendelkezéseinek is a szabályozási körébe kerülnek. Ezért ajánlatos ügyvéddel konzultálni a konkrét eset körülményeinek elemzése érdekében.

A Mavamsz készséggel segíti a jó szándékú leletmentőket jogi tanácsadással is!

Dr. Gárdos Zoltán

Jogi igazgató