A MAGYAR VETERÁNAUTÓS ÉS MOTOROS SZÖVETSÉG
I. Általános rendelkezések
1. A Szövetség
a) Neve: Magyar Veteránautós és Motoros Szövetség
b) Rövidítése: MAVAMSZ
d) Székhelye: 1133 Budapest XIII., Vág u. 5. X. em. 55.
g) Alapítási éve: 1999.
2. A Szövetség a FIVA (Federation Internationale des Vehicules Anciens - Régi Járművek Nemzetközi Szövetsége) tagja, annak kizárólagos és egyedüli magyarországi nemzeti képviselője.
3. Minthogy a Szövetség
ezáltal a Szövetség tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) pontjának 6. alpontjában megjelölt „kulturális örökség megóvása" kategóriába tartozik és következésképpen e törvény szerinti közhasznú tevékenységet folytató szervezetnek minősül.
4. A szövetség elvi alapjai:
a) A Szövetség a muzeális járművek restaurálásával, gyűjtésével, fenntartásával, üzemeltetésével, kiállításával és versenyeztetésével foglalkozó vagy ezt aktívan támogató szervezetek és jogi személyek önkéntes tömörülésén alapuló országos szervezete.
b) A Szövetség, mint közhasznú szervezet politikailag és ideológiailag semleges, független politikai pártoktól és szervezetektől, azoktól szervezetileg elkülönül, közvetett és közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, továbbá pártoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Szövetség nem nyereségelvű, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a muzeális gépjárművekkel kapcsolatos tevékenység céljaira fordítja. Céljaival összhangban elsősorban tagszervezeteinek és azok tagjainak érdekeit képviseli s szolgálja, de a Szövetség nem zárja ki, hogy szolgáltatásait tagjain kívül más természetes és jogi személyek igénybe vehessék. A Szövetség azáltal biztosítja működésének és szolgáltatásai igénybevételi lehetőségének nyilvánosságát, hogy azokat közzéteszi saját internetes honlapján.
c) A Szövetség az alábbi értékeket vállalja és vallja:
- az alkotó ember, a hagyományok és a technikai haladás iránti tisztelet és elkötelezettség;
- a fenntartható fejlődés elve, az ember, a környezete, a természet és technika harmonikus egysége;
- a múlt technikai emlékeinek felkutatása, megóvása és bemutatása, különös tekintettel a hazai járműgyártás emlékeire.
5. Működését a vonatkozó jogszabályok, továbbá jelen Alapszabály és Szervezeti és Működési Szabályzat alapján fejti ki.
6. A Szövetség jogi személy; jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező végzés jogerőre emelkedésével nyerte el 2000. január 18-án.
7. A Szövetségnek nincs jogelődje, ugyanakkor folytatója és ápolója a különböző veterán autós és motoros szervezetek jó hagyományainak.
II. A szövetség céljai és feladatai:
A Szövetség célja, hogy elősegítse és támogassa elmúlt korok gépjárműveinek üzemképes, bemutatható állapotban tartását, és - különösen az ifjúság körében - a technika és a környezet szeretetére nevelést, valamint az ezekhez szükséges feltételek javítását.
8. A szövetség feladata és tevékenységei különösen, hogy:
a) felkeltse a muzeális gépjárművek iránti érdeklődést, növelje azok számát, akik ezt szervezett körülmények között kívánják végezni, ösztönözzön a minél nagyobb számú érdeklődésre;
b) kezdeményezze és ösztönözze az a) pont szerinti célok megvalósítására törekvő társadalmi szervezetek (pl. márkaklubok) létrejöttét és minden rendelkezésére állóeszközzel segítse ezek tevékenységét;
c) minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a kultúrált közlekedésre nevelést;
d) autós-motoros programok szervezésének támogatásával gazdagítsa a technika, a természet, a kultúra, a haza és más országok, népek megismerésének lehetőségeit,
e) lássa el a körébe tartozó szervezetek, adott esetben azok tagjainak érdekképviseletét;
f) biztosítsa a muzeális gépjárművekre vonatkozó szakmai ismeretek fejlesztését;
g) segítse a veteránautózást, motorozást szolgáló intézmények, létesítmények létrehozását, bemutatását és fejlesztését, valamint a szükséges eszközök és felszerelések beszerzési lehetőségeinek feltárását;
h) közreműködjön a gépjárművek hatósági muzeális minősítésében a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.22.) KöHÉM rendelet 19/A § (11) bekezdése alapján;
i) a FIVA nemzeti képviselőjeként kizárólagosan végezze a muzeális járművek FIVA minősítését;
j) propagálja, népszerűsítse a Szövetség céljait, eszméit, intézményeit, lehetőségeit;
k) támogassa a környezet- és a természetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket, szervezett tevékenységgel járuljon hozzá a természeti értékek védelméhez a környezetvédelmi feladatok ellátásához;
l) alakítsa ki, tartsa fenn és fejlessze a magyarországi muzeális gépjármű tulajdonosok mozgalmának nemzetközi kapcsolatait;
m) alakítsa ki és tartsa karban a Szövetség belső kedvezmény rendszerét, amely valamennyi tagszervezetre és azok egyéni tagjaira kiterjed, szorgalmazza a veteránautózást-motorozást elősegítő kedvezmények kidolgozását, bemutatását, kiterjesztését, együttműködve az érintett állami, önkormányzati és társadalmi szervekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel;
n) minden rendelkezésére álló törvényes eszköz igénybevételével törekedjék a szövetség céljait szolgáló állami és önkormányzati költségvetési támogatás igénylésére és megszerzésére,
o) A FIVA Alapszabályának és Közgyűlési határozatainak megfelelően vegyen részt a nemzetközi historikus jármű mozgalomban.
III. Tagság
9. A Szövetségnek rendes tagja lehet minden jogerősen nyilvántartásba vett társadalmi szervezet és annak a vezetősége által elismert szekciója, amely a jelen alapszabályt elfogadja és a szövetségi célok megvalósításában tevékenyen részt kíván venni. A szövetség tagszervezete (tagja) más társadalmi szervezetnek is tagja lehet.
10. A szövetség pártoló tagja lehet minden jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal a szövetség erkölcsi és anyagi támogatására.
11. A Közgyűlés a Szövetség tiszteletbeli tagjává választhatja azt, aki a Szövetség elveinek és céljainak megvalósításáért hosszú időn át kimagasló eredményességgel dolgozott.
12. A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes.
a) A belépés a megyei (fővárosi) bíróság nyilvántartást elrendelő jogerős végzése másolatának, az Alapszabálynak, a taglistának valamint az Egyesületnek a MAVAMSZ-hoz való csatlakozását kimondó határozatának az elnökséghez való eljuttatásával, valamint az első szövetségi tagsági díj befizetésével válik hatályossá. Az első szövetségi tagszervezeti (a tagok összessége által fizetendő) tagdíjat a jogerős végzés kézhezvételét követő hónap 1-jétől kell befizetni az elnökség döntésének függvényében.
b) A tagszervezet tagsági jogviszonya megszűnik:
- a szervezet megszűnésével;
- kilépéssel;
- kizárással.
A tagszervezet kilépése esetén a kilépésről rendelkező tagszervezeti határozatot az Elnökséghez kell eljuttatni.
Amennyiben a tagszervezet az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja, úgy a Szövetség Elnöksége köteles a mulasztó tagszervezet figyelmét felhívni a mulasztásra. Ha a tagszervezet az írásbeli értesítés kézhezvételtől számított 15 munkanapon belül nem tesz eleget kötelezettségének, az Elnökség a soron következő ülésén határozatban mondhatja ki a tagszervezet kizárását. A kizárásáról rendelkező elnökségi határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a tagszervezet fellebbezéssel élhet a Közgyűlésnél, melynek tárgyában a soron következő rendes Közgyűlés dönt. Az Elnökség által kizárt, de a határozat ellen fellebbezést benyújtó tagszervezet jogviszonya szünetel, kivéve, ha a kizárt tagszervezet tagdíjhátralékát maradéktalanul teljesíti.
c) A pártoló tagság a szervezet megszűnésével, a természetes személy halálával, kilépéssel illetve kizárással szűnik meg.
13. A tagszervezetek jogai és kötelezettségei:
A tagszervezetek jogaikat és kötelezettségeiket csak a bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.
a) A tagszervezetek joga:
a szövetség közgyűlésén képviseltetik magukat, részt vesznek a határozatok meghozatalában, az ajánlások kialakításában, a szövetség tisztségviselőinek megválasztásában és tagjaik a Szövetség tisztségviselőinek megválaszthatók;
véleményt nyilváníthatnak, javaslatot és indítványt tehetnek a Szövetséget és annak tevékenységi körét érintő bármely kérdésben, így a FIVA-t érintő kérdésekben is;
a Szövetségnek írásban bejelenteni azon egyesületi tagjaikat, akik az adott naptári évre érvényesített személyre szóló és át nem ruházható igazolvánnyal igénybe vehetik a Szövetség tagjai részére biztosított kedvezményeket és támogatásokat.
b) A tagszervezetek kötelessége:
- a szövetségi alapszabály és a szövetségi szabályzatok betartása és tagjaikkal történő betartatása,
- a szövetségi célok elérésének és a Szövetség tevékenységének elősegítése, erkölcsi és egyéb támogatása,
- a taglista átadása a Szövetség részére és ennek évente történő megújítása, valamint ennek alapján a tagszervezet, vagy az elismert szekció taglétszámának megfelelő szövetségi tagdíj befizetése az adott költségvetési év január 31-ig, annak szem előtt tartásával, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénynek megfelelően a taglétszám nem lehet kevesebb 10 tagnál;
- a feloszlásról, más társadalmi szervezettel való egyesülésről, feloszlatásról, illetve megszűnéséről valamint a Szövetségből való kilépésről szóló határozatnak vagy bírósági végzésnek az Elnökség részére történő eljuttatása.
14. A pártoló tagok jogai és kötelességei:
a) A pártoló tag jogai:
- részt vehet a Szövetség és tagszervezetei rendezvényein.
- belépéskor megkötött megállapodás szerint közreműködhet a Szövetség szerveinek őt érintő munkájában;
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a Szövetséget és annak tevékenységét érintő bármely kérdésben,
- jogosult a rendes tagoknak járó kedvezmények igénybe vételére.
b) A pártoló tag kötelességei:
- a szövetség erkölcsi és lehetőség szerinti anyagi támogatása;
- a szövetség tevékenységének a megkötött megállapodás szerinti segítése;
- a megállapodásban meghatározott összegű évi tagsági díj és egyéb támogatás befizetése.A pártoló tagsági díj legalább a mindenkori 1 fő után fizetendő rendes tagdíj tízszerese.
15. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelességei
a) A tiszteletbeli tag joga:
- személyre szóló igazolványa alapján megilletik a szervezett muzeális gépjárművek tulajdonosait illető kedvezmények;
- véleményt nyilváníthat, javaslatot, indítványt tehet a Szövetséget és annak tevékenységi körét érintő bármely kérdésben.
b) A tiszteletbeli tag kötelessége:
- erkölcsileg támogatni a Szövetséget és elősegíteni annak tevékenységét.
IV. A Szövetség szervezete
16. A Szövetség szervezeti felépítését - az Elnökség javaslata alapján - a Közgyűlés határozza meg, tisztségviselőit a közgyűlés választja.
A közgyűlés
17. A Közgyűlés a Szövetség legfelső döntéshozó szerve, amely évente egyszerrendes ülést tart.
18. A Közgyűlés résztvevői a Szövetség rendes tagjai, a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok, az Elnökség tagjai valamint az Elnökség által meghívottak. A Közgyűlés a közhasznú tevékenységre vonatkozóan valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása tekintetében nyilvános.
19. A Közgyűlésen a szavazati jog a rendes tagszervezeteket illeti meg, melyet képviselőjük útján gyakorolnak.
20. A Közgyűlés ülésének színhelye eltérhet a szövetség székhelyétől, az eltérés kérdésében az Elnökség dönt.
21. A soros Közgyűlésre szóló meghívót legalább a tervezett időpontot megelőzően 20 nappal, a napirendtervezet és a meghozandó határozatok tervezetének egyidejű csatolásával kell a tagszervezetek részére eljuttatni postai vagy elektronikus úton, egyben pedig a Szövetség internetes honlapján közzé tenni. A meghívóban szerepelnie kell a megismételt Közgyűlésre szóló felhívásnak.
22.
a) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásnál a Szövetség nyilvántartásába vett tagszervezetek 50 %-a plusz 1 szavazásra jogosult tag képviselője jelen van.
b) Ha a Közgyűlés nem határozatképes, úgy a következő hét ugyanazon napján és időpontjában megismételt Közgyűlés tartható. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti napirenden szereplő kérdésekben, ha erről a tagok a meghívóban előre tájékoztatást kapnak.
c) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50 % + 1 fő) hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
d) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a szavazásra jogosultak többsége - bármely küldött kezdeményezése alapján, nyílt szavazással - ezt kéri.
e) A szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához kétharmados szótöbbség szükséges.
f) A Főtitkár gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Ennek megfelelően a Közgyűlésen elfogadott határozatoknak tartalmaznia kell a meghozott döntést, a döntéshozatal során kialakult szavazati arányokat, valamint a határozathozatal időpontját, számát a levezető elnök, az elnök és a főtitkár aláírását. A határozatot a levezető elnök ismerteti a Közgyűléssel. A tagságot érintő határozatot a Szövetség internetes honlapján történő közzététellel, továbbá postai vagy elektronikus úton kell közölni a tagszervezetekkel.
g) A közgyűlési határozatokról évenkénti nyilvántartást kell vezetni, amelyet a főtitkár az adminisztrátor közreműködésével kezel és egyben gondoskodik arról, hogy a határozatokba történő nyilvános betekintés biztosított legyen.
h) A Közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet 30 napon belül írásos változatban el kell készíteni, és egyúttal gondoskodni kell arról, hogy a jegyzőkönyvbe való nyilvános betekintés biztosított legyen.
23. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagszervezetek egyharmada, vagy az Elnökség az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi, a bíróság vagy más hatóság elrendeli.
24. Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre a rendes közgyűlés előírásai vonatkoznak.
25. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása és módosítása;
b) az Elnökség tagjainak a megválasztása, részükre díjazás vagy költségtérítés megállapítása;
c) a Szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak, arculatának, értékrendszerének meghatározása;
d) az éves költségvetés megállapítása;
e) a Szövetségi tagsági díj megállapítása;
f) az Elnökség éves beszámolójának valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.Az éves közhasznúsági jelentést annak elfogadását követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni a Szövetség internetes honlapján történő közzététel útján.
g) a hatáskörébe tartozó bizottságok beszámoltatása;
h) szövetségi kitüntetések, címek, elismerések alapítása, adományozása és megszüntetése, tiszteletbeli taggá választás;
i) a Közgyűléshez beterjesztett fellebbezések elbírálása;
j) a Szövetség más szervezettel történő egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása.
k) a Szövetség szervezeti, felépítésének meghatározása, illetve módosítása,
l) a FIVA Alapszabályának 9.2 pontja alapján új magyarországi FIVA-tagjelölt pályázata esetén a kérelem véleményezése (támogatása illetve elutasítása) a FIVA felé.
m) A Szövetség megszűnése esetén a szövetségi vagyonról történő rendelkezés.
n) a bizottságok tagjainak megválasztása
26. Dönt minden olyan kérdésben, amelyet valamely tag legalább 10 nappal a Közgyűlés időpontja előtt az Elnökségen keresztül Közgyűlés elé terjeszt.
Az Elnökség
27. A Közgyűlések közötti időszakokban az Elnökség irányítja a Szövetség munkáját.
28. Az Elnökség 7 tagból áll, a tagok mandátuma 4 évre szól és a tag újraválasztható mandátumának megszűnése után. Amennyiben az Elnökségi tag megbízatása lemondás, vagy egyéb ok folytán a mandátumának lejárta előtt megszűnik haladéktalanul rendkívüli Közgyűlést kell összehívni új Elnökségi tag megválasztása érdekében, akinek a mandátuma a kiesett tag mandátumának lejártáig szól.
29. Az Elnökség tagjai az Elnök, a Főtitkár, a Jogi Igazgató , a Gazdasági Igazgató, a Rendezvény Igazgató, a Műszaki Igazgató és a Hálózati Igazgató. Az elnökség munkarendjét maga határozza meg a jelen Alapszabályban foglaltak figyelembe vételével. A Szövetség képviseletére az Elnök önállóan jogosult. Akadályoztatása esetén meghatározott ügyekben történő helyettesítésére, az Elnök eseti jellegű meghatalmazást adhat. A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök, a Főtitkár és a Gazdasági Igazgató közül két személy együttes aláírása szükséges.
30. Az Elnökség szükség szerint, de legalább havonta egyszer tart ülést. A meghívókat elektronikus illetve postai küldeményként a napirenddel kiegészítve a Főtitkár küldi el az ülés előtt 8 nappal. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de a nyilvánosság a személyes adatok védelme, a személyiségi jogok védelmének érdekében és egyéb, jogszabály által meghatározott esetben korlátozható a szükséges mértékig. Az ülésen az Elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség által állandó, vagy eseti jelleggel meghívottak is.
31. Az Elnökség munkaterv alapján dolgozik, melyet az évi első ülésén fogad el.
32. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, távollétében a levezető elnök szava dönt.
33. Az Elnökség feladatai:
a) végrehajtja a Közgyűlés határozatait;
b) szervezi és ellenőrzi a Szövetség tevékenységét, céljainak megvalósítását;
c) megállapítja a Szövetség éves munkatervét és esemény-naptárát;
d) elfogadja és folyamatosan karbantartja a szervezeti és működési szabályzatát és más szükséges szabályzatokat.
e) gondoskodik a Közgyűlés megfelelő előkészítéséről és összehívásáról,
f) dönt a költségvetés végrehajtása során szükségessé váló - a szervezeti és működési szabályzatban elnökségi hatáskörbe utalt - szerződések megkötéséről;
g) dönt a tagegyesület felvételéről és kizárása kérdésében,
h) dönt a tiszteletbeli tagok megválasztásáról;
i) dönt a pártoló tagok felvételéről, kizárásukról;
j) dönt a közgyűlés által alapított elismerések adományozásáról;
k) megállapodásokat köt az állami-, társadalmi- és más szervezetekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról;
l) munkabizottságokat hozhat létre és beszámoltatja azokat tevékenységükről;
m) munkáltatói jogot gyakorol a Szövetség alkalmazottaival kapcsolatban;
n) gyakorolja a Szövetség számára meghatározott egyetértési és véleményezési jogot,
o) kapcsolatot tart a FIVA elnökének és főtitkárának titkárságával, és a bizottságok vezetőivel.
p) beszámol a Közgyűlésnek.
34. Az Elnökségnek a közhasznú tevékenységre vonatkozó döntései nyilvánosak és azokat a főtitkár a Szövetség internetes honlapján hozza nyilvánosságra, egyben így közli az érintettekkel is. A főtitkár gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, melyből az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés hivatali időben a tagszervezetek számára korlátlan, a közhasznú tevékenység körében keletkezett nyilvános iratokba pedig bárki az internetes honlapon tekinthet bele.
35. Az Elnökség közzétett határozatai ellen a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni, melyet az Elnökségnél kell előterjeszteni. Az Elnökség jogosult saját hatáskörében a fellebbezésben előadottakra tekintettel a döntést megváltoztatni vagy a fellebbezés megtárgyalását a következő rendes közgyűlés elé terjeszteni. A határozat meghozatalától számított 90 nap elteltével fellebbezés előterjesztésének akkor sincs helye, ha a tudomásszerzéstől számítva 15 nap nem telt el (jogvesztés).
36. Az Elnökség egyes tagjainak feladatait a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
Operatív Testület
37. Az Operatív Testület 4 szakbizottságból áll. Létszámát az Elnökség határozza meg. Működését az SZMSZ szabályozza. A szakbizottságok:
o Jogi Szakbizottság
o Műszaki Szakbizottság
o Rendezvény Szakbizottság
o Gazdasági Szakbizottság
o Hálózati Szakbizottság
A szakbizottságok és az Elnökség kapcsolatát a koordinációért felelős Elnöki Tanácsadó szervezi, akit az Elnökség kér fel.
38. A szakbizottságok tagjaiként az egyes szakmai területeken tekintélynek örvendő, mértékadó véleményt képviselő személyiségeket az Elnökség kéri fel.
39. Az Operatív Testület feladata az Elnökség munkájának segítése.
40. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, illetve bármely egyéb előnyben részesül, továbbá a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
41. Nem lehet a Szövetség felügyelő szervének elnöke vagy tagja, illetve a Szövetség könyvvizsgálója, aki vagy kinek hozzátartozója:
a./ a Szövetség Elnökségének elnöke vagy tagja,
b./ a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) a Szövetség közhasznú célja szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
42. A Szövetség tisztségviselője nem lehet olyan személy, aki más közhasznú szervezetben, annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget töltött be, ha ez a megszűnt közhasznú szervezet köztartozását az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján nem egyenlítette ki.
43. A Szövetség vezető tisztségviselői, támogatói valamint e személyek hozzátartozói a megengedett juttatások kivételével nem részesülhetnek a Szövetség cél szerinti juttatásában.
VI. A szövetség egyéb szervezetei
A Számvizsgáló Bizottság
44. Ha a Szövetség éves bevétele meghaladja az 5.000.000,- azaz ötmillió forintot, úgy a Közgyűlés Számvizsgáló Bizottságot választ a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzésére. A Számvizsgáló Bizottság feladata a Szövetség gazdálkodása törvényességének ellenőrzése, a pénzügyi- és gazdasági tevékenység rendszeres vizsgálata és szakmai segítése. Észrevételeiről, tapasztalatairól, javaslatairól rendszeresen tájékoztatja az elnökséget. A Bizottság a hatályos jogszabályok alapján megvizsgálja a Szövetség mérlegét és arról jelentést tesz a Közgyűlésnek.
45. A Számvizsgáló Bizottság 3 tagból áll, a tagok mandátuma 3 évre szól és a tag újraválasztható mandátumának megszűnése után. Amennyiben a Számvizsgáló Bizottsági tag megbízatása lemondás, vagy egyéb ok folytán a mandátumának lejárta előtt megszűnik úgy a soron következő évi rendes Közgyűlésen új Számvizsgáló Bizottsági tagot kell megválasztani, akinek a mandátuma a kiesett tag mandátumának lejártáig szól.
Átmeneti rendelkezés: A 2008. évben megválasztott Számvizsgáló bizottsági tagok közül sorsolással kiválasztott tag mandátuma egy évre, további tagnak a mandátuma pedig két évre szól.
46. A Számvizsgáló Bizottság tagjává nem választható az, aki:
a) a Szövetség Elnökségének tagja;
b) a Szövetség felügyeleti szervének dolgozója;
c) a Szövetség alkalmazottja;
d) a Szövetségben gazdasági feladatokat lát el;
e) büntető ítélet hatálya alatt áll.
47. A Számvizsgáló Bizottság tagjai közül évente választ Elnököt. A Számvizsgáló Bizottság ülését az Elnök hívja össze és vezeti. A Számvizsgáló Bizottság határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Számvizsgáló Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, annak köteles beszámolni.
A Fegyelmi és Etikai Bizottság
48. A Fegyelmi és Etikai Bizottság feladata fegyelmi és etikai tárgyú bejelentések kivizsgálása, továbbá a muzeális autós és motoros értékrend hagyományos erkölcsi arculatának, társadalmi szerepének, szolidaritás elvű közösségi magatartásának megóvása. A Fegyelmi és Etikai Bizottság megvizsgálja a felmerülő sérelmek körülményeit, tisztázza a tényállást, indokolt esetben megkísérli a nézeteltérések békés rendezését. Szükség esetén írásban figyelmezteti illetve, meginti a sérelem elkövetőjét. Súlyosabb esetben javaslatot tesz az Elnökségnek fegyelmi eljárás kezdeményezésére vagy peres eljárás megindítására. A Bizottság javaslatot tehet azt Elnökségnek a tag kizárására.
49. A Fegyelmi és Etikai Bizottság három tagból áll, a tagok mandátuma 3 évre szól és egyszer újraválasztható mandátumának megszűnése után. Amennyiben a Fegyelmi és Etikai Bizottsági tag megbízatása lemondás, vagy egyéb ok folytán a mandátumának lejárta előtt megszűnik úgy a soron következő évi rendes Közgyűlésen új Fegyelmi és Etikai Bizottsági tagot kell megválasztani, akinek a mandátuma a kiesett tag mandátumának lejártáig szól.
Átmeneti rendelkezés: A 2008. évben megválasztott Fegyelmi és Etikai bizottsági tagok közül sorsolással kiválasztott tag mandátuma egy évre, további tagnak a mandátuma pedig két évre szól.
50. Nem lehet a Fegyelmi és Etikai Bizottság tagja, aki a Számvizsgáló Bizottságnak sem lehetne tagja. A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjait a Közgyűlés választja meg. A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai közül évente választ Elnököt. A Fegyelmi és Etikai Bizottság ülését az Elnök hívja össze és vezeti. A Fegyelmi és Etikai Bizottság határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. .
51.A Fegyelmi és Etikai Bizottság a Szövetség tagjainak egymás közötti, valamint a tagok és a választott testületek és tisztségviselők közötti vitás ügyekben jár el, eljárását a Szövetség tagjai, testülete illetve tisztségviselője kezdeményezheti írásban a főtitkárnál.
VII. A szövetség gazdálkodása
52.
a) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
b) A Szövetség az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
c) A (b) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
d) A Szövetség a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
53.
a) A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
b) A Szövetség
ba) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
bb) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
54. A Szövetség befektetési tevékenységet nem folytat.
55. A Szövetség a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagolódását és működési rendjét a szövetség szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amely az Alapszabállyal nem lehet ellentétes.
56. A Szövetség tartozásáért saját vagyonával felel. A tagszervezetek csak a szövetségi tagsági díjat kötelesek megfizetni, a szövetség tartozásáért a tagszervezetek saját vagyonukkal nem felelnek.
57. A Szövetség feloszlása, vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a határozatot kimondó közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon hovafordításáról. Ilyen döntés hiányában a vagyont a továbbra is működő tagszervezetek között kell, ezek egyéni tagjai létszámának arányában felosztani. Feloszlatás, vagy bíróság által megállapított megszűnés esetén a vagyon tekintetében az egyesülési törvény rendelkezései irányadóak.
58. a) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
b) A Szövetség bevételei:
ba) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
bb) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
bc) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
bd) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
be) a tagdíj;
bf) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
bg) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
c) A Szövetség költségei:
ca) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
cb) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
cc) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
cd) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
d) A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A beszámolási szabályok
59. a) A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
b) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
c) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
ca) a számviteli beszámolót;
cb) a költségvetési támogatás felhasználását;
cc) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
cd) a cél szerinti juttatások kimutatását;
ce) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
cf) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
cg) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
d) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
e) A Szövetség a (b) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját internetes honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi.
f) A (c) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
60. A Szövetség a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
Fenti szöveg a MAVAMSZ Alapszabályának hiteles szövege az alábbi időpontig beiktatott módosításokkal egységes szerkezetben.
Budapest, 2010. február 6.
Jankó István s.k. dr. Gárdos Zoltán s.k.
elnök főtitkár
Csatolmányok:
| » Mavamsz alapszabálya 2010. | 7,59 Mbyte | letöltés.. |
Keresés a mavamsz.hu oldalon:
